hirdetés
hirdetés
ÍRD ALÁ!RIPOSZT

Miért is kéne aláírd a nemzeti régiókért indult polgári kezdeményezést? Íme a Nethuszár válaszai

Beindult, mi több, dübörög az SZNT által a nemzeti régiók létrehozásáért indított aláírásgyűjtés, amit a Nethuszár is felvállalt, ahogy akkor írtuk, és tartjuk most is: az első olyan erdélyi kezdeményezés, amely a modern világ kihívásaira racionális választ próbál adni. Ebből adódik az, hogy ez közkeletű, főként a magyarországi médiában terjedő félreértést el kell oszlatunk: ezek az aláírások NEM Székelyföld autonómiájáról szólnak, hanem ennél sokkal többről van szó, és nemcsak Székelyföld, hanem minden régió, főleg a fejlődésben megrekedt, szegényebb régiók is érintettek.

hirdetés
hirdetés

Románia jelenlegi területi-adminisztratív felosztása – röviden összefoglalva – a következő: központi kormány és annak intézményei (Bukarest), megyék (szám szerint 41 plusz Bukarest) – ez jelenti ma Romániát. Ami az uniós pénzek odaítélésének módszertanát jelenti, ez a felosztás elavult, nem megfelelő, és ennek negatív hatásait mindannyian a saját bőrünkön érezzük. Nem véletlen, hogy 2011-ben, Traian Basescu államfő idején, már felmerült, mi több, nagy vita is kerekedett belőle, hogy az országot át kell szervezni, akkor hat szupermegyéről írtak, ami a magyarok szempontjából végzetes lépés lett volna. A parlamenti pártok harca miatt ez végül nem jött össze, de a közeljövőben vélhetően stabil parlamenti többséget szerző PNL már, ha egyelőre óvatosan is, de jelezte, ismét hozzányúlnak ehhez a kérdéshez, azaz, kezdődik újra a regionalizálás című román politikai játék, amelyben, ha mi jól játszunk, hosszú-hosszú időre bebiztosíthatjuk a magyarok lakta települések – nem feltétlenül csak Székelyföldét! – gazdasági függetlenségét!

De hát most is vannak régiók Romániában, akkor nem mindegy?

Nélküled nem sikerülhet! Aláírás az önálló székely régióért!

Nem! Sőt, nagyon nem! Románia esetében a régió megnevezés csak formalitás – a különböző fejlesztési régiók semmiféle területi-adminisztratív besorolást nem jelentenek a jog szempontjából. Sőt, a jelenlegi fejlesztési régiók még csak nem is valami jogi személyiségek: ezek a különböző megyei tanácsok, és helyi önkormányzatok nem kormányzati szervbe (NGO) való tömörüléséből jöttek létre – a cél az volt, hogy majd több uniós forrást hívhatnak le, az eredményt mindannyian láthatjuk. Románia az utolsó utáni országok között is az utolsó, ami az uniós pénzek lehívását jelenti. A jelenlegi fejlesztési régiók tehát – önálló jogi személyiség híján – nem tudták/nem tudják betölteni szerepüket, míg a megyei tanácsok, helyi önkormányzatok által felügyelet területek annyira kevés lakosságszámmal bírnak, hogy a nagyobb fejlesztésekre nem is pályázhatnak.

De hát most is vannak uniós pénzek…

Tulajdonképp csak a helyi polgármestereken, helyi tanácsosokon (község/falu, város és megyei) múlik, hogy miként élnek az uniós lehetőségekkel, ami a gazdasági fejlődés különböző ritmusának a konzerválása – ezért láthatunk ma olyasmiket, hogy Gyergyóremete (község/falu) például zakatol, fejlődik, míg Gyergyószentmiklóson (municípiumi rangú város!) a mai napig fűtési gondok vannak. Vagy fordítva: Csíkszereda megmozdult, de a tőle alig pár tíz kilométerre található, és a temetője miatt mindannyiunk által ismert Úzvölgye, a falu, mai napig áram, vezetékes víz stb nélkül tengődik – ma már egyetlen helyi lakos nélkül! Székelyföld különben sem egy erős gazdasági-ipari központ, a befektetési lehetőségek száma viszonylag korlátozott, így a két és fél megyén (Maros egy része, Hargita és Kovászna) átívelő fejlesztések (úthálózat, vasút, ivóvíz -hálózat, szennyvíz elvezetés, folyószabályozás, környezetvédelem stb.) előtt ott áll akadályként a román bürokrácia: mint fejlesztési régió a Központi régióhoz tartoznak, Szeben, Brassó és Fehér megyével együtt, amelyek már csak földrajzi elhelyezkedésüknél, vagy méretüknél fogva mérföldekkel nagyobb előnnyel indulnak a pályázatokon. Hogy értsük:Szeben és , míg Brassó megyék lakossága összesen több, mint a teljes Székelyföld népessége, viszont jelenleg egy uniós régiót alkotnak a magyar megyékkel, és ennek a régiónak még jogi személyisége sincs – értjük már? Brassó, mint megyeszékhely 250 ezer feletti népességszámmal, és Nagyszeben, mint szintén megyeszékhely a maga közel 170 ezres lakkosságával együttesen több mint a teljes Székelyföld lakosságának fele! 

KORRIGÁLÁS: KORÁBAN NÉMIKÉPP TÉVESEN ÍRTUK, HOGY A KÉT VÁROS EGYÜTT ELŐZNÉ LE SZÉKELYFÖLDET LAKOSSÁGSZÁM TEKINTETÉBEN – VÉLETLENÜL A MEGYÉK LAKOSSÁGSZÁMÁT SZÁMOLTUK A VÁROS HELYETT. A HIBÁRA BRASSAI HUNOR OLVASÓNK HÍVTA FEL A FIGYELMET, EZÚTON IS KÖSZÖNJÜK NEKI!

És akkor még nem beszéltünk a NUTS-ról!

A statisztikai célú területi egységek közös nómenklatúrája (NUTS) az EU szempontjai szerinti területi felosztást is jelent, amelynek célja, hogy a különböző tagállamok, régiók fejlettségi fokát viszonylag egységes módszertan szerint lehessen megállapítani. (Bár a hangsúly a viszonylagos kifejezésen van, a NUTS mutatói azért elég ritkán tévednek!) A NUTS által mért fejlettségi index (a NUTS által meghatározott területen az egy főre jutó GDP) azért fontos, mert ennek alapján szabják meg a maximálisan megpályázható összegek nagyságát. A rendszerben van logika, mert, amennyiben egy NUTS egység úgy használja uniós forrásait, hogy eléri a fejlettség egy bizonyos fokát, akkor nem túl igazságos, hogy továbbiakban is ugyanannyi pénzt kapjon, mint előtte, míg a szegényebb régiók számára alig, vagy egyáltalán nem emelkednek az összegek. Ilyen NUTS-helyzetre jó példa Budapest, vagy Bukarest, akik, lakosságszámuk alapján a NUTS3-ba tartoznak, és fejlettségük elérte azt a szintet, amikor már kevesebb pénzt irányoznak elő számukra.

Románia és a NUTS

A NUTS de jure nem jelent önálló régiót tagállamon belül, azokat maga a tagállam jelöli ki, de mégiscsak beszédes, hogy egy tagállamra hogyan tekint a NUTS – főleg, ha ismerjük az illető tagállamon belüli eltéréseket, sajátosságokat. Romániát pedig ismerjük, és íme, a NUTS szempontjából mi így nézünk ki:

NUTS1 – a makrórégiók – négy makrórégió van országunkban, és Erdélyt, amennyiben a Bánsággal együtt értjük, akkor ez ketté is vágja: míg az erdélyi megyék a NUTS1-ben tömörülnek, igaz, két külön alcsoportra osztva, addig Arad és Temes megyék a NUTS4-be soroltattak be. Íme:

RO1Egyes makrórégió:

RO11 Észak-Nyugat

RO111 Bihar megye

RO112 Beszterce-Naszód megye

RO113 Kolozs megye

RO114 Máramaros megye

RO115 Szatmár megye

RO116 Szilágy megye

RO12 Központi makrórégió

RO121  Fehér megye

RO122 Brassó megye

RO123  Kovászna megye

RO124  Hargita megye

RO125  Maros megye

RO126  Szeben megye

Aligha kell tudósnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: az egy akolba sorolt megyék közötti különbség óriási, és ez csak tovább nőtt az uniós csatlakozásunk óta, így értelemszerűen, ez a területi felosztás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (Ez az oka, amiért a politikai is hozzá akar nyúlni a kérdéshez!) A RO12 NUTS-alcsoportba tartozik a Központi Fejlesztési Régió, ahová a magyar megyék is. Most akkor kérdezzem meg, hogy ti láttok-e különbséget Szeben és Kézdivásárhely között? Vagy Udvarhely és Gyulafehérvár között? A kérdés azért is adekvát, mert a következő szint, a NUTS2 az, amelyik a régiókat nézi. Romániában, mint mondtam, önálló jogi személyiség nélküli régiók vannak, a magyar megyék a Központi Régióhoz tartoznak (Hargita, Maros, Kovászna, Szeben, Fehér és Brassó megyék) – így egy NUTS2 statisztikában szintén nem a valóságnak megfelelően jelenik meg Székelyföld fejlettségi indexe, ugyanis a régiót magát erősen felhúzza Brassó és Nagyszeben, de újabban Gyulafehérvár, vagy a sikertörténetnek számító, szintén Fehér megyei Maroscsüged. A NUTS területeket egyébként lakosságszámhoz igazítják, a demográfiai előírások valahogy így néznek ki:

Akkor a NUTS csal?

Nem a NUTS csal, hanem a román területi felosztásolyan régióba soroltak be, amelynek fejlettségi indexe eleve magasabb volt, mint Székelyföldé, földrajzi, gazdasági lehetőségek terén messze jobban álltak, mint a székely települések, így könnyebben ki tudták harapni maguknak az uniós pénzeket. Ad absurdum:  amikor Gyulafehérvár, Szeben, Brassó eléri a fejlettség egy olyan szintjét, amikor már csökkentik az általuk megpályázható összegeket – ez a NUTS2-be tartozó Központi Régiót is érint, így az uniós statisztikában előállhat egy olyan helyzet, amikor azért kap Székelyföld kevesebb pénzt, mert túlfejlett. Ez azért nem valószínű, hogy megtörténik, a NUTS3 (a NUTS legalsó, utolsó alcsoportja) a helyi önkormányzati egységeket méri, így a különbség észrevehető lenne, de akkor is – regionális szinten Székelyföld megszívja, hacsak nem sikerül önálló régiót alkotnia. Igen, az aláírásgyűjtés erről szól!

De azt mondtad, hogy kevesen vagyunk székelyek, így nem kapunk pénzt….

Nem ezt mondtam! Azt mondtam, és mondom, hogy a jelenlegi Központi Régión belül mi porszemnek számítunk – a nagyobb fejlesztésekre a Régió pályázhat(na) (ők sem egyszerűen, hiszen nem jogi személyiségek!), ő alattuk vannak a megyei tanácsok és a polgármesterek, helyi önkormányzatok – ez utóbbiak ugye lokális kormányzati szervek, így önállóan nem pályázhatnak nagyívű fejlesztésekre, a két megye, vagy két város közös fellépése pedig bürokratikus, hosszadalmas, és nem is mindig kecsegtet sikerrel. Viszont a NUTS2 -be Székelyföld, demográfiai, földrajzi, gazdasági és minden szempontból simán belefér!

Értem, akkor önálló régióként több uniós forráshoz jutna Székelyföld?

Így van! Viszont nemcsak Székelyföld! Bár az európai polgári kezdeményezést, amelynek megerősítésére kell az egymillió aláírás, a Székely Nemzeti Tanács indította útjára, a koncepció szerint minden olyan régiónak kedvez, ahol a tagállamban élő kisebbségek többséget, vagy jelentős arányt tesznek ki. Ilyenformán a Bihar, Szilágy és Kolozs megyék egyes részein tömbben élő magyarok Kalotaszegi régiójának ugyanúgy előny, mint a székelyeknek. Hasonlóképp előnyös helyzetet kínál a partiumi magyaroknak, Felvidéken pedig a Csallóköznek, Szerbia uniós csatlakozása esetén a délvidékiek már eleve jobb helyzetből indulhatnak stb. Mi több, a kezdeményezés új löketet adhat az Unió szintjén az utóbbi években megrekedt regionalizálási politizálásnak, amely amúgy a Maastrichti szerződés egyik alapgondolata volt, míg a tagállamok mohósága felül nem írta. A kezdeményezés, bár nemzeti régiókért küzd, nem feltétlenül jelent etnikai kérdést: a régiók uniós szintű erősödése, minden régió számára hatalmas lépést jelentene!

Ezt a románok úgysem fogják megengedni….

Ez nem ilyen egyszerű: egyrészt, mindannyian tudjuk, olyan, hogy „románok” nem létezik. Vannak ilyenek is, olyanok is, és jelen kezdeményezésnek meglepően sok román támogatója is akad, főleg, ha jobban megismerik. Ilyen például a marosvásárhelyi IT-szektorban vállalkozó Dan Masca (a szintén helyi Szabad Emberek Pártja – POL – elnöke is egyben), aki pro bono csinálta meg a nemzetiregiok.eu honlapot a Székely Nemzeti Tanácsnak. Dan Masca nem titkolt célja, hogy pártjával a helyi autonómiát erősítse, Erdély Bukaresttől való fiskális elkülönülését erősítse, megvalósítsa. A közeljövőben várható román belpolitikában zajló regionalizálási vitában ne feledkezzünk meg a kolozsvári Babes-Boylai Tudományegyetem (BBTE) román nemzetiségű lektoráról, Radu Barna-ról sem, aki már 2011-ben terjedelmes interjúban hívta fel a románok figyelmét arra, hogy az ország számára a spanyol–olasz modell, amit az „autonómiák hazájának” írt le, lenne a járható út, nem kerülve meg a székely autonómia kényesnek számító kérdését sem, amiről úgy vélekedett, hogy az elsősorban gazdasági fejlődést jelent, és végképp nem a baszk mintájú szeparatista törekvést. Ebben a nemsokára újrainduló regionalizálási vitában pedig alapos támasz lehet a sikerre vitt európai polgári kezdeményezés!

Megértettem, akkor én is aláírom!

Ügyes vagy, köszönjük, hogy idáig elolvastad.

Ha aláírnád, akkor KLIKK IDE!

A nemzeti régiók honlapját – rajta a linkkel, ahol szintén aláírhatod, továbbá hírekkel, kötelező információkkal stb. – MEGTALÁLOD ITT!

A cikket megoszthatod a Facebookon, és a Twitteren az alább található megosztás gombbal, amely végre működik, köszönjünk a technikusainknak! (Robi, Zsolti, köszi!)

Kommentért pedig GYERE IDE, valamint ne feledd el lájkolni az oldalunk, hogy ne maradj ki a régióból!

Felcser V. Örs

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

ZSIDÓ ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

CIGÁNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

ÖRMÉNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés