hirdetés
hirdetés
RIPOSZT

Hülye állatmese az emberi hülyeségről

Nem sikerült egyből királyt választani a gólyalegelőn, második fordulót szerveztek, hogy megversenyeztessék a két legtöbb szavazatot kapott jelöltet.
hirdetés
hirdetés
A békáknak volt a legnehezebb, ugyanis az első körben saját jelöltet – természetesen egy békát! – indítottak, és harsányan kuruttyolták: szavazz a békára, mert ő a miénk! Vagyis, értelemszerűen csakis egy béka képviselheti a békákat a gólyalegelőn, mert csakis a békának fáj, ami fájni szokott a békáknak. Igaz, a választás nem a békák képviseletére vonatkozott, hanem a gólyalegelő feletti uralkodásra, de a békavezetők úgy ítélték meg, hogy erőt tudnak felmutatni a gólyalegelőn, ha az alkalmat kihasználva politikai népszámlálásra konvertálják a királyválasztást, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a béka-jelöltre gyűjtött szavazatokkal majd a második fordulóban kereskedhetnek. Csakhogy, mivel már három évtizede ezt a trükköt játsszák, a golyák tudják, hogy a választást békák nélkül kell megnyerni. És így is történt.
A békák egy része összevissza locsogott: a kisebbik rosszat kell választani; nincs kisebbik rossz, nem kell választani; mások szerint az is ér, ha a szavazólapra felírják a békák politikai mantráját (autonómia!). De, voltak olyanok is, akik véresen komoly vitákat folytattak arról, hogy a két gólya közül melyik a jobb. A sors iróniája, hogy bár gólyakirályt választottak, a két jelölt közül az esélyesebb nem is igazi golya, hanem egy giliszta, aki tisztára úgy néz ki, mint egy igazi golya. Ki látott még ilyet? Bár az előző öt évben is ő volt a király, a békák még mindig nem hittek a szemüknek, ezért felrótták neki, hogy bár a giliszták kisebbségét képviseli, nem elég érzékeny a béka-ügyekre – ergo: nem is igazi kisebbségi, elárulta a kisebbségeket, megtagadta giliszta mivoltát, stb. Persze, a béka-vezetők azért nem teljesen hülyék, pontosan tudták, hogy a giliszta nem béka, de azért csak nyomták a kisebbségi rizsát. Pedig, ad abszurdum igaz volt minden: a gólyakirállyá választott giliszta valóban nem kisebbség, és a gilisztái sem igazi kisebbségek már, és így megtagadták a kisebbségi státust, és egészen jól érzik magukat a gólyalegelőn, egyáltalán nem zavarja őket, hogy a zöld hínáros mocsárba szorult békák torkuk szakadtából rekedtre kuruttyolják magukat. Továbbá, sok olyan béka is volt, aki másodszorra el sem ment szavazni – minek, ha már nem is a békákról és a mocsárról szól a választás?!
A gólyák megválasztották másodjára is az ügyes gilisztát gólyakirálynak a gólyalegelőre – nem a glisztalyuk-labirintus világába, hanem a gólyalegelőre! Ezért a giliszta már nem a tárgyadomb mélyébe fúrt lyukakban él, hanem a gólyalegelőn, nem földalatti gilisztaként, hanem gólyaként uralkodik.
Ennek a mesének nem az a mondanivalója, hogy minden áron gólyakirály kell lenni; az sem, hogy a mocsarat, a kisebbségi státuszt, a béka mivoltot fel kellene adni. És nem is gólyákról, békákról, vagy gilisztákról. Pusztán csak arról, hogy nem muszáj hülye lenni. És ez a példázat is pontosan annyira sántít, mint a többi, vagy éppen maga a valóság. Előre mondom: szerintem az is hülye, aki a magyarokat békának nézi, Erdélyt/Székelyföldet mocsárnak, a románokat gólyáknak, és a szászokat gilisztáknak. Mondom, nem erről szól ez a mese…
hirdetés
hirdetés
(Nethuszár)
hirdetés
hirdetés

ZSIDÓ ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

CIGÁNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

ÖRMÉNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés