hirdetés
hirdetés
RIPOSZT

Elutasította a román szenátus a “Mucsi Zoltán-javaslatot”

Elutasította a román szenátus hétfőn Kulcsár Terza József háromszéki parlamenti képviselő törvénykezdeményezését, amely eltörölte volna a román nyelv és irodalom érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolák végzősei számára – számol be az esetről az MTI-re hivatkozva az erdélyi Krónika portálon.

hirdetés
hirdetés

A törvényjavaslat lényege nagyjából az lett volna, hogy a kisebbségi iskolákban tanuló diákok (azaz, a magyar diákok) ne kelljen érettségizzenek román nyelv és irodalomból, mert, mondotta volt Kulcsár Terza József, ez hátrányos megkülönböztetés, hiszen így eggyel több tantárgyból kell vizsgát tegyenek csak azért, mert kisebbségiek, magyarok. A javaslat körül már akkor fellobbantak a román indulatok, amikor az MPP megfogalmazta, amire az elnök, Mezei János úgy reagált, hogy:

a.: tanuljanak meg a románok is magyarul, és

b.: majd később, egyszer, valamikor, kiegészítenék a törvényt azzal, hogy a magyar diákok nyelvvizsgát kell letegyenek az állam nyelvéből.

Aztán ma végül a Szenátus elé került a javaslat, mivel a Képviselőház nem volt hajlandó komolyan venni, és napirendre sem vette. A Szenátusban aztán Kulcsát Terza József RMDSZ-es listán parlamentbe került MPP-s politikus javaslata úgy talált elutasításra, hogy mind a hat RMDSZ-es szenátor is ellene szavazott. Mit mondjak? Tökéletes politikai siker….

Először is: a székelyföldi diákok román nyelvtudása sok kívánnivalót hagy maga után, és akkor nagyon finoman fogalmaztunk. Hogy ezért ki a hibás arról már regényeket írtak szerte-szana a médiában és a különböző szakmai körökben. Az viszont biztos, hogy a román nyelv és irodalomnak, mint tantárgynak a tananyagból való kivétele nem segítene ezen. Külön hülyeségnek tarthatjuk azt a kitételt, hogy diszkriminatív a román nyelv és irodalom, mint tantárgy kötelező mivolta, mert így „eggyel több” a szegény diákok problémája. Nos, Romániában ezzel az érvrendszerrel játszani egyenlő azzal, mintha cérnaszálon akarnánk átlépdelni egy szakadék felett: mi van, ha azt mondja a Szenátus, és úgy általában a román állam, oké, ne legyen eggyel több tantárgyatok. A román az kell, mert Romániában élsz, úgyhogy kivesszük a magyar nyelv és irodalmat, fakultatív tantárgyként felveheted, pá…

Másrészről: hogy lehet úgy benyújtani egy javaslatot, főleg egy ilyen érzékeny témában, hogy a tantárgy kivételével keletkező űrt nem próbálod meg pótolni? Milyen dolog az, hogy az erre vonatkozó kérdésre már nem is a javaslattevő, hanem a párt elnöke válaszol, ráadásul igazán irigylésre méltó lezserséggel: „majd később” beleteszik a törvénybe a kötelező nyelvvizsgát románból.

Oké, mikor legyen az a „majd később”, és a „majd később”-ig hány generációnyi diák fog szívni, ha véletlenül mégis elkúrtak valamit? És, ami még fontosabb: ha már nincs román tanár a magyar iskolákban, mert tantárgy sincs hozzá, akkor KI fogja megtanítani őket románul annyira, hogy bár egy középfokút le tudjanak tenni? Mely nyelviskolák kapnak akkreditációt erre a nyelvvizsgára, ugyanis ennek hiányában nem kaphat majd érettségi oklevelet a nebuló, ilyenformán fennáll annak a veszélye, hogy pénzért, féldisznóért megkapják a papírt, aztán helló – román tudás ebből szintén nem lesz.

A harmadik ezzel kapcsolatos kérdés már nagyobb problémakört ölel fel, és kicsit része annak a kérdésnek, hogy kik is vagyunk mi, erdélyi magyarok, és mit is akarunk a magunk számára ettől a mioritikus jövőtől? Bár látszólag egyetértés van abban, hogy „megmaradni a szülőföldön magyarnak” a többi részletkérdésben, pont azokban, amelyekben az ördög lakozik, semmiféle egyetértés nem körvonalazódik a politikai erők között, mi több, a szakma is szépen kivonult a sosem létezett társadalmi vitából, mert ugye a zászlólobogtatók és mellveregetők zsivajában úgysem hallatszik messzire a hangjuk. Azonban a globalizáció Erdélyt is elérte, akár tagadjuk ezt, akár nem, és a munka fogalma ma már nem az, ami volt mondjuk 1987-ben Csíkszeredában. Egy mai székely fiatal a nagyobb erdélyi városokban tud karriert építeni, és tud jó pénzt keresni, legalábbis többet, mint Székelyföldön, csakhogy ehhez román nyelvtudás kell. Továbbmegyek: ahhoz, hogy a szolgáltatások és a kereskedelem (és a székely ácsok, kőművesek stb.) több pénzt hozzon a székelyek konyhájára, ma már a román nyelvtudás nem előny, hanem alapkövetelmény. Legalábbis a gazdasági lehetőségeket és realitásokat figyelembe véve.

Mi a válaszunk nekünk minderre? No román! Kicsit olyan ez a törvényjavaslat, mintha Mucsi Zoltán fogalmazta volna meg, ha nem értitek mire gondolok, akkor az alábbi videón el lehet röhicskélni:

A kérdés viszont továbbra is ott marad a levegőben: mihez kezdjünk a román nyelvtudás követelményével? Amint az látható, nem az MPP fog választ adni. Tegyük hozzá: szerencsére!

hirdetés
hirdetés

(Ghonzó, Nethuszár)

hirdetés
hirdetés

ZSIDÓ ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

CIGÁNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

ÖRMÉNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés