hirdetés
hirdetés
RIPOSZT

Egyedem, begyedem…: mi is ez az egyfordulós, kétfordulós választás?

Íme a menetrend: január 27-én, délután kettő órakor megkezdődik a Parlament alsó- és felső házainak együttes ülése, a kormány pedig tudatja majd ismét, hogy felelősségvállalással módosítja a helyhatósági választásokról szóló törvényt. A PSD pedig várhatóan bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amit az RMDSZ is támogat. Mi történik, miért, és hogyan?

hirdetés
hirdetés

Amint azt tudjuk, a PNL magasan nyerte az EP-választásokat, így, hogy a kormányzó, de a lakosság körében támogatást már nem élvező PSD-t mihamarabb kinyírja, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a Dancila-kabinetet, így került kormányra Ludovic Orban. Csakhogy: hiába a kormánybuktatás, a parlament összetétele attól még nem változott, a PSD továbbra is a legerősebb párt a parlamentben, izomból blokkol minden törvénykezdeményezést, így a kormánynak – függetlenül a kétfordulós polgiválasztások kérdésétől – lassan csak két módja van arra, hogy igazgassa az ország sorsát: a felelősségvállalással elfogadott törvény, illetve a sürgősségi kormányrendelet.

Ilyen közegben egyértelmű, hogy a PNL érdeke, hogy mihamarabb többségre tegyen szert a parlamentben, amire csak az előrehozott parlamenti választás kínál lehetőséget, ehhez viszont bele kell bonyolódnia egy sokesélyes játszmába. A játék pedig így néz ki jelenleg: a Ludovic-kormány felelősségvállalással akarja módosítani a helyhatósági választások szabályait, bevezetné a kétfordulós polgármester-választást. Azért nyúlt ehhez a témához, mert a többi pártnál ez már húsba vágó kérdés, így joggal számíthatott arra, különösen, hogy a PSD ezt már jelezte is korábban, hogy ezzel kiprovokálja az ellene benyújtandó bizalmatlansági indítványt.

A felelősségvállalással elfogadott törvénymódosítás

A kormány felelősségvállalással is elfogadhat törvényeket, ezt a lehetőséget az alkotmány ugyan rendkívüli esetekre írja elő, amikor sem a sürgősségi kormányrendelet, sem a különböző egyéb törvényhozói lehetőségek nem állnak a kormány rendelkezésére, vagy már nincs idő ezekre. A Ludovic-kormány, a parlamenti összetétel miatt, beiktatása óta többször is folyamodott ehhez a lehetőséghez, az idei költségvetés is ilyen felelősségvállalással került elfogadásra. Az eljárás lényege, hogy a törvény, vagy annak módosítása, úgy lép életbe, hogy a megfogalmazott szövegen a parlament nem tud módosítani. Az életbe lépés megakadályozásának egyetlen módja, ha a felső- és alsóház együttes ülése előtt bemutatott felelősségvállalás utáni 3 napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Amennyiben ez átmegy, akkor a vonatkozó törvény, vagy annak módosítása (azaz: a kétfordulós) nem lép érvénybe, viszont a kormány megbukik, az államfőnek új kormányfőt kell kijelölnie. Itt jön a csel: amennyiben Iohannis jelöltjét kétszer elutasítja a parlament, akkor előrehozott választások jönnek. És ez máris fura helyzeteket eredményezhet:

  • a kétfordulósról szóló felelősségvállalás elbukik, bukik a kormány is, de a PSD (és néhány más képviselő) csak azért is megszavazza Iohannis jelöltjét. Így új kormány alakul, nem lesznek előrehozott választások, és a kétfordulós polgiválasztás is elmarad. Komikus helyzet lehet az, amikor a PNL – hogy biztosra menjen – a saját kormányfőjelöltje ellen szavaz majd a parlamentben, miközben a PSD pedig pont a PNL miniszterelnökét támogatja voksaival. Így megint egy vérre menő matek kezdődik, melyik párt, melyik képviselői hogyan fognak szavazni, ki csábít át kit, és hova.

  • a kétfordulósról szóló felelősségvállalás elbukik, és végül új kormányt sem sikerül megszavazni: ekkor elmarad a kétfordulós polgiválasztás bevezetése, de előrehozott választásokra kell készülni.

  • A PSD-nek és az RMDSZ-nek nem sikerül leszavazni a kétfordulós felelősségvállalást: ekkor az Orban-kormány marad a helyén, viszont életbe lép a kétfordulós polgiválasztás

  • ami még mindig nem biztos, hogy kiállja az Alkotmánybíróság (CCR) próbáját, ugyanis a PSD és/vagy az RMDSZ még mindig fordulhat a CCR-hez, ahol a PSD-s és az RMDSZ-es alkotmánybírók többséget alkotnak a testületben. Kérdés, hogy a CCR állásfoglalása mennyit ér, azaz, kötelezően elmeszelik a kétfordulós polgiválasztást, vagy csak ajánlásokat fogalmaznak meg. (A kétfordulós bevezetése választások előtt alig hat hónappal, vagy annyival sem, nem feltétlenül alkotmányellenes – így a CCR döntése nem biztos hogy elkaszálja a kétfordulós polgiválasztást!)

A kétfordulós polgiválasztás

Az előrehozott választásokon túl, vagy inkább mellette, a PNL másik érdeke, hogy helyi szinten meg tudja erősíteni hatalmát. Jelenleg a PSD kb. 24 megyét ural a megyei tanácselnökein keresztül (a romániai megyék száma 41 plusz Bukarest), ezeket nevezi a sajtó a PSD helyi báróinak, ami annyit tesz, hogy az ország több mint felében a megbukott szocik az urak. Mivel a jobboldal (ami Romániában annyit jelent, hogy nem PSD-s) több pártból áll, akik adott esetben egymásnak is ellenfelei, az egyfordulós helyhatósági választásokon a PSD nem, vagy csak nagyon kis arányú vereséget szenvedne, ami a jövőbeni PNL-kormány sorsát igencsak megnehezíteni. (2021-től jön az új uniós költségvetés!) Érdemes megemlíteni, hogy a PNL tervei közé tartozik az is, hogy az uniós pénzek felhasználását jelenleg bonyolító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségek (Agentii de Dezvoltare Nationala – ADN) kezéből áttenné a megyei tanácsok hatáskörébe! Ilyenformán a PNL-nek, valamint a kisebb jobboldali pártoknak érdekében áll a kétfordulós választás, mivel így a helyi tanácsokba bejuttatják embereiket, és csak második fordulóban kell majd alkukat kötniük a legesélyesebb jelölt (polgármester, megyei tanácselnök) támogatására.

A kétfordulós választás két pártnak viszont biztosan nem érdeke: a PSD-nek, említettük, hogy miért, és az RMDSZ-nek. A Szövetség sajátos helyzetben van, mivel csak olyan helyen számíthat arra, hogy részt vehet majd a helyi hatalomban, ahol magyarok is élnek, így az egyfordulós választás nekik, azaz, és ebben az esetben nyugodtan mondhatjuk, hogy nekünk, magyaroknak kedvez. Kézenfekvő és látványos példa Marosvásárhely: amennyiben kétfordulós lesz a választás, magyar jelöltnek aligha sikerülne elnyernie a polgármesteri széket, de ilyen a helyzet Szászrégenben, Szatmárnémetiben, hogy csak a nagyobb városokat említsük, és akkor nem beszéltünk a vegyes lakosságú kis községekről, ahol a magyarok számára az egyfordulós választás jelenti a lehetőséget arra, hogy erejük legyen a helyi közigazgatásban.

Akkor most ismét összefogott a PSD és az RMDSZ?

Ugyan, dehogy! Ez, a jelenlegi helyzetben nem összefogás, hanem összedolgozás, egy olyan probléma mentén, ami – lássuk be! – tulajdonképp az RMDSZ-nek okozza, okozhatja a legtöbb kárt – arányaiban többet, mint mondjuk a PSD-nek, lévén, hogy a magyar szavazók felső száma egyrészt véges, másrészt alacsony, és szavazói tartalék nincs.

Melyik a demokratikusabb: az egy- vagy a kétfordulós?

Alighanem mindkettő, de ez egy sor egyéb tényezőtől is függ, például a szóban forgó ország politikai palettájától is. Amennyiben az kétszínű, akkor semmi értelme a kétfordulósnak, Amerikában például vannak a republikánusok és a demokraták, más nincs, így könnyű. Romániában azonban több kis- és közepes párt is van, akik az egyfordulós választások esetén súlyos hátrányba kerülnek, mivel a választói figyelem a „nagyok” csatájára koncentrálódik, helyhatósági választásokon pedig a helyi lista is megérzi ennek a hatását. Az egyfordulós választás Romániában nem igazán tudja leképezni a szavazói akaratot, álljon itt erre egy példa: 2008-ban, az utolsó kétfordulós helyhatósági választások során a bukaresti főpolgármesteri címért a második fordulóra Sorin Oprescu (álfüggetlen, az PSD által támogatott jelölt) és a jobboldali Vasile Blaga állt rajthoz. Blaga második lett, 242.760 szavazatot kapott. 2016-ban, amikor már egyfordulós volt a helyhatósági választás, akkor alig valamivel több szavazattal (246.119) Gabriela Firea már elnyerhette a főpolgármesteri széket.

Zárszó helyett:

Túl azon, hogy az RMDSZ-t joggal illetheti kritika, hogy az egyfordulós választások által nyújtott kényelmes pozícióit miért nem használta fel arra, hogy a románok körében is eladható, jó polgármestereket és helyi politikusokat építsen fel, azt azért mindenkinek be kell látnia, hogy 2020-ban a kétfordulós polgiválasztás nagy veszteségeket okozhat, olyanokat, amilyent a legvérmesebb RMDSZ-kritikusok sem óhajtanának.

Másrészről azonban sem az RMDSZ, sem az újonnan alakult Erdélyi Magyar Szövetség nem kerülheti meg a jó helyi kormányzás fogalmának tisztázását, nem kerülheti meg azt, hogy jó és sikeres polgármestereket tudjon felmutatni, olyan városmenedzsereket, akik, akár a nagyobb erdélyi városokban is sikeresen tudnak versenybe szállni a román ajkú szavazók kegyeiért folyatott választási harcban. Elmondom magyarul is: az autonómia, a kétnyelvű feliratok stb. már a szükséges minimum, ami jó, ha van, de messze nem elégséges!

A helyzet alapos kielemzése, és a problémákra adott adekvát válasz elmaradása esetén a magyar közösség hamarosan olyan hátrányba kerülhet, amit már nem lehet leküzdeni, elég, ha csak annyit említünk meg itt, hogy Románia területi-adminisztratív átalakításának kérdése még hátravan, és az uniós pénzek által biztosított sikeres kormányzásra a PNL-nek mindennél és mindenkinél jobban szüksége van. Lévén, hogy a jelenlegi megyerendszer akadályozza az uniós források lehívását, így aligha merészkedünk túl messze azzal a jóslatunkkal, hogy a „regionalizálás” hamarosan a politika napirendjére kerül.

Jó lenne, ha nem mi szerepelnénk az étlapon!

Örsike – Nethuszár

hirdetés
hirdetés

(Nethuszár)

hirdetés
hirdetés

ZSIDÓ ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

CIGÁNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

ÖRMÉNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés