hirdetés
hirdetés
RIPOSZT

A hülyeség balkáni ünnepe: a románok védik majd a tisztességet, Tusk nosztalgiázott egyet a Ceausescu-rezsim után

Románia átvette az Európai Unió soros elnökségét – a hír elég kéne legyen, hogy masszív népvándorlás induljon meg a tengeren túlra, de azért van az a brüsszeli globalokrata elit, amelyik örömmel fogadja a büntetőtörvény módosításának “eredeti” megoldásait hangoztató – és gyakorlatba is ültető – román kormány érkeztét.
hirdetés
hirdetés
Azonban a hülyeségspirál vonalán ne szaladjunk ennyire előre, hogy kellően képzavaros legyek, volt itt még előzmény is kérem: Viorica Dancila, az uniós elnökség alkalmából rendezett bukaresti ünnepség előtt tartott beszédében igazán büszkén dicsekedett el azzal, hogy Románia mi mindent ért el az elmúlt pár évben.
A felsorolás végén aztán büszkén akarta kijelenteni, hogy Románia „a devansat” (ejtsd: á dévánszát – jelentése: megelőzte, lehagyta) Franciaországot és Németországot (az exportot illetően) – ami önmagában is komikus kijelentés, szinte látom magam előtt a sok kis Jürgent, Hansot és a többieket, amint megrohanják ezt az országot, mint ‘44-ben, hogy itt vállaljanak munkát.
Vagyis, várjál csak…, mégsem látom…
Azonban ez a dicsekedés sem sikerült valami fényesre, és ezen röhög most az ország, ugyanis a „dévánszát” helyett Dancila asszony szokásához híven bakizott egyet, és azt mondta: Románia „a devastat” (ejtsd: á dévásztát) Németországot – a dévásztát pedig azt jelenti, hogy elpusztította.
Így azért már más a leányzó fekvése – a leányzók pedig fekszenek rendesen, az országot ténylegesen irányító Dragnea például nem tudott részt venni az uniós elnökség alkalmából rendezett ünnepségen, ugyanis Velencében akadt sürgős leánykérési dolga, húszon-évvel fiatalabb (Dragnea fia idősebb, mint az öreg új felesége – na, ez a nem semmi, jusson eszünkbe a „hagyományos család” népszavazása) barátnőjét veszi el felségül, és egyezzünk meg, így negyven felé én sem szarakodnék holmi állami ünnepségekkel, ha elvihetném modellalkatú húszévesemet Velencébe.
Persze mi, magyarok már rég nem röhögünk ennyire szívélyesen a kormányfői bakik láttán, ugyanis a demokrácia aranykorában (made by Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő) tanultuk meg magától a kommunista James Bondtól, a kommunista diktatúra III/II-es ügynökétől, hogy az útelágazódás nehéz szó, illetve a gyerekek fel szoktak cserepedni.
Azért az ünnepség sem volt semmi: Donald Tusk egyrészt rendesen bemutatta a szügyig nyalás eurokrata technológiáját, amikor erre az alkalomra írt beszédét románul mondta el – éljen az unióban érvényesülő soknyelvűség, gondolhatta, miközben Sepsiszentgyörgyön épp megint leszereltek valami magyar feliratot tartalmazó táblát – azonban sikerült egy akkora képzavaros butaságot összehoznia, amire csak én vagyok képes cikkírás közben, gondolkodom is rajta, hogy indulok az EP-választáson.
Nevezetesen azt mondta Donald Tusk, hogy Románia majd úgy védje ki az Unió alapértékei ellen – úgy mint a szabadság, a tisztesség, igazság a közéletben, a jog uralma és az alkotmány – irányuló lövéseket (itt azért tartok egy hatásszünetet: az megvan, amikor Románia védi a tisztességet az Unióban?), ahogy Helmut Duckadam, a Steaua Bukarest egykori legendás kapusa védte ki a négy 11-est azon az emlékezetes döntőn.
Igazán jó példa, hatásos és kifejező: ugyanis erre a meccsre mindenki emlékszik, aki élt akkoriban, már csak azért is, mert csak akkor láthattál nemzetközi focimeccset, ha azon szerepelt román csapat, vagy a román válogatott. A világbajnokság, vagy a BEK (a Champions League elődje) addig tartott, amíg a román válogatott (vagy a bajnok klubcsapat, általában a Steaua) ki nem esett, onnan kezdve káncs, nézhetted tovább az esti egy órás adást, amiből 59 percet tett ki Ceausescu dicsőítése.
Ez volt az a periódus, amikor államilag irányított bajnokságban az a csapat nyerte a bajnokságot, amelyik jobb viszonyt ápolt a diktátorral, lévén a Steaua élén maga Ceausescu fia állt, így a verseny elég egyoldalú volt.
Ez volt az az időszak, amikor jegyre kaptuk a kenyeret, havonta egyszer vehettünk húst, olajat, cukrot és akkor sem annyit, amennyit akartunk, vagy amennyire szükségünk lett volna, hanem a kommunista racionalizálás jegyében előre meghatározott mennyiséget ésatöbbi.
Igazán jó példát hozott fel Donald Tusk, így már értem, hogy első autóként miért választott magának Dácsiát…
Szóval, így indul neki az Unió a 2019-es esztendőnek, a románok védik majd a tisztességet, Donald Tusk pedig szívesen sztorizgat azokról az időkről, amikor egy országot tett Auschwitzcá egy cipész-államfő. Azt hiszem erre mondják románul: ce se aseamana, se aduna – magyarul kb: megtalálta zsák a foltját.
Na, aludjatok jól, lesz még rosszabb is, többet most nem írok, spórolnom kell a nettel, mert Dragneáék fiskális forradalma után az RDS bejelentette, hogy emelni fogja a díjait.
(Ghonzó – Nethuszár)

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

ZSIDÓ ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

CIGÁNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés

ÖRMÉNY ERDÉLY

hirdetés
hirdetés